galagonya hatásai

Galagonya – a szíverősítő avagy a menedzserek teája

Szíverősítő, enyhe nyugtató, enyhe vérnyomáscsökkentő

Népi gyógyászatban hagyományosan vérnyomáscsökkentőként, szívideg nyugtatóként, az elfáradt szívizom erősítőjeként alkalmazzák. Hívják még a menedzserszívek támogatójának is, persze nem tudományos értelemben. 

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben elismert drogja a galagonya virágos hajtásvége (Crataegi folium cum flore) és termése (Crataegi fructus), valamint a hajtásvég száraz és sztenderdizált folyékony kivonata hivatalos.

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya 2015-ben az év gyógynövényének választotta meg (Kovács et al., 2015).

Az elmúlt 40 évben a tudományos élet élénk érdeklődést mutatott a galagonya iránt. Az Európai gyógyszerügynökség gyógynövényekkel foglalkozó bizottsága egy 63 oldalas összefoglalóban tekinti át a kutatási eredményeket, de elsősorban a krónikus szívelégtelenség terápiás alkalmazási lehetőségeit vizsgálják.  A PubMed a világ legelterjedtebb orvosi adatbázisa, a National Library of Medicine (USA) hozta létre, és tette szabadon hozzáférhetővé. A jó nevű tudományos portálon több olyan tanulmányt is találunk, ami a galagonya gyógyhatásait taglalja.

 Az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség (EMA) növényi gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága tradicionális alkalmazás alapján  a virágos ágvég gyógyhatását ismeri  el (EMA/HMPC/159075/2014)mely szerint:

  • Enyhíti az átmeneti ideges eredetű szívpanaszokat (pl. intenzív szívdobogás enyhe szorongás miatt).
  • Enyhíti a mentális stressz enyhe tüneteit, és segíti az alvást.

Magyar tudományos igényű szakirodalom szerint a virágos hajtásvég szívelégtelenség (NYHA I.-II. stádiumban) kezelésére biztonságosan alkalmazható. 4-6 hetes alkalmazás szükséges(Lemberkovics et al., 2019/a).

Enyhébb fokú szívelégtelenségben szenvedőknél csökkenti a halálozási arányt. A szívglikozidokkal ellentétben nem válik toxikussá, használata jóval biztonságosabb.

Klinikai vizsgálatokban igazoltan hatásos volt enyhe ideges eredetű vérnyomás-emelkedés esetén, de orvosi konzultáció ajánlott.

A klinikai kísérletek során a galagonyának  gyulladásgátló hatását is azonosították. Végül, de nem utolsósorban állatkísérletekben koleszetincsökknető hatást  is találtak.

Galagonya hatóanyagairól

Virágos ágvég: flavonoidok, (vitexin, orientin, izovitexin, hiperozid, rutin).

A levél és virágdrog procianidin-tartalma 2-3%. A procianidinek erős antioxidánsok, amelyek:

  • Védik az ereket és javítják a keringést
  • Támogatják a szív egészségét
  • Segítik a vérnyomás szabályozását

További fontos hatóanyagok:

  • Kávésav és klorogénsav: Gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatású vegyületek, amelyek szintén védik a szív-érrendszert
  • Urzolsav, krategolsav és oleanolsav: Triterpénsavak, amelyek:
    • Gyulladáscsökkentő hatásúak
    • Támogatják a szívizom működését
    • Hozzájárulnak az általános szívvédő hatáshoz

A termés alacsonyabb flavonoid-tartalmú (0,5 % alatti). Jellemzően triterpéneket, főleg urzolsavat és krategolsavat tartalmaz (Kovács et al., 2012). Az urzolsav csökkenti a koleszterin- és vércukorszintet, továbbá meggátolja az izomsorvadást (Lemberkovics et al., 2019).

Alkalmazás és adagolás

A drog napi dózisa 5 g, száraz kivonatának napi dózisa 150-900 mg, ami hozzávetőlegesen 30-170 mg oligomer procianidint és 4-20 mg flavonoidot tartalmaz (Kovács et al., 2012).

Gyógyteaként: 1-2 g – az aprított gyógynövényt 150 ml forrásban lévő vízzel kell leforrázni. Naponta legfeljebb 4 alkalommal (max. 6 g) fogyasztható

Porított formában egyszeri adag: 190-350 mg napi dózis: 570-1750 mg (EMA/HMPC/159075/2014).

Bár közvetlen mellékhatás nem ismert, más szívgyógyszerekkel – különösen digitálisz készítményekkel – történő együttes alkalmazása orvosi felügyeletet igényel.

Irodalmi érdekességek 

A galagonya virágzó ágvég gyógyhatását számos klinikai tesztben vizsgálták és igazolták. Holubarsch és munkatársai vizsgálták (EMA/HMPC/159076/2014) a Crataegus száraz kivonat (4-6,6: 1, etanol) hatékonyságát és biztonságosságát (45% m/m) egy randomizált, kettős-vak, placebo kontrollos és multicentrikus klinikai vizsgálatban. 2681 betegnél kiegészítő kezelésként pangásos szívelégtelenségben (NYHA II-III) alkalmaztak napi 900 mg száraz kivonatot 24 hónapon keresztül. A szíveredetű halálozás statisztikailag szignifikánsan csökkent. Hangsúlyozottan kiegészítő kezelésről volt szó orvosi felügyelet mellett (EMA/HMPC/159076/2014).

A kardiotonikus aktivitást placebó kontrollos humán kísérlet során is igazolták. Ennek keretében 36 enyhe, kezeletlen magas vérnyomással rendelkező beteget vizsgáltak, akik napi 600 mg galagonya kivonatot és/vagy 500 mg magnéziumot kaptak. A 10. hét végére a kezelt betegek mind szisztolés, mind diasztolés értéke szignifikánsan csökkent a kontrollcsoporthoz viszonyítva.

Koleszterin-csökkentő hatását állatkísérletekben tapasztalták. A galagonya alkalmazásával csökkent az összkoleszterin és a triglicerid koncentrációja a vérben. „Ennek molekuláris alapja, hogy a galagonya gátolja a koleszterin szintézisét, illetve fokozza a koleszterin epesavakká történő alakulását. Ezáltal a gyógynövény megakadályozza a koleszterin felhalmozódását a májban és a szérum összkoleszterinszint csökkenését eredményezheti” (Kovács et al., 2015). Ez a hatás még nem bizonyított klinikai szinten.

Felhasznált irodalom:

Kéry Á., Bernáth J. (2013): Crataegus spp-Galagonyafajok. In Bernáth J. (Szerk.) Vadon termő és termesztett gyógynövények.   Mezőgazda Kiadó, Budapest. 237-239.

Kovács A.,Csupor D., Szendrei K. (2012): Galagonya (Crataegus sp.). In Csupor D., Szendrei K. (Szerk.): Gyógynövénytár- Útmutató a korszerű gyógynövény-alkalmazáshoz. Medicina Könyvkiadó, Budapest. 139-141.

Kovács B., László-Bencsik Á., Rédei D., Csupor D., (2015): NÖVÉNYI SZEREK HELYE A MAGYAR GYÓGYSZERKINCSBEN. Galagonya – az Év Gyógynövénye 2015-ben. Gyógyszerészet, 59 (5): 281-287.

Lemberkovics É., Szőke É.  (2019/a): Növényi drogok vezető hatóanyagaik biogenetikai besorolása alapján  In Szőke É., Kéry Á., Lemberkovics É. (Szerk). Gyógynövénytől a gyógyításig : Farmakognózia – Fitokémia – Fitoterápia – Biotechnológia. Semmelweis Kiadó, Budapest.  221.

Lemberkovics É., Szőke É.  (2019): Szacharidok kémiája és bioszintézise  In Szőke É., Kéry Á., Lemberkovics É. (Szerk). Gyógynövénytől a gyógyításig : Farmakognózia – Fitokémia – Fitoterápia – Biotechnológia. Semmelweis Kiadó, Budapest.  65.

EMA/HMPC/159075/2014 (2016. április 5)     Committee on Herbal Medicinal Products (HMPC) https://www.ema.europa.eu/en/documents/herbal-monograph/final-european-union-herbal-monograph-crataegus-spp-folium-cum-flore_en.pdf

EMA/HMPC/159076/2014 (2016. április 5)     Committee on Herbal Medicinal Products (HMPC) https://www.ema.europa.eu/en/documents/herbal-report/final-assessment-report-crataegus-spp-folium-cum-flore_en.pdf